Glutamin hatása a szervezetre: A bélrendszertől az agyig

A glutamin hatása: Mire jó, kinek segít, és mit kell tudnod a használatáról?

Biztosan hallottál már a glutaminról, főleg, ha megfordultál már edzőterem környékén. Gyakran az „izomépítők” egyik alap kiegészítőjeként emlegetik, de gondoltad volna, hogy a glutamin valójában egy sokkal komplexebb és lenyűgözőbb molekula, aminek a hatása messze túlmutat a bicepszeken? Ez a testedben leggyakrabban előforduló aminosav, egy igazi „svájcibicska”, ami kulcsszerepet játszik az agyad működésétől kezdve a bélrendszered egészségéig mindenben.

A glutaminnal kapcsolatban azonban rengeteg a vita. Miközben a táplálékkiegészítő-ipar szinte csodaszerként kezeli, a tudományos világ és az orvoslás már sokkal árnyaltabban látja a képet. Vannak területek, ahol a hatása egészen elképesztő, és vannak helyzetek, ahol nemcsak felesleges, de kifejezetten kockázatos is lehet.

Ebben a cikkben mélyére ásunk, és a tudományos elemzés alapján feltárjuk, mit érdemes tudnod erről az ellentmondásos, mégis ígéretes anyagról. Megnézzük, pontosan mi a glutamin élettani hatása, mik lehetnek a hiánytünetei, és részletesen körbejárjuk, kinek és mire jó valójában.

Ugorj egyenesen a téged érdeklő részre:

🧬 Glutamin élettani hatása: a test „svájcibicskája”
⚠️ Glutamin hiány tünetei: a „feltételes” vészhelyzet
🎯 Glutamin mire jó? A bélrendszertől az agyig
🧠 Glutamin hatása az agyra: a tiszta gondolkodás őre
🚫 Mellékhatások és káros hatások: kinek nem szabad szednie?
✅ Összefoglalás: a te étrendedbe való a glutamin?

🧬 Glutamin élettani hatása: a test „svájcibicskája”

Ahhoz, hogy megértsük, mire jó a glutamin, először látnunk kell, milyen sokoldalú játékos. A tested képes előállítani, ezért „nem esszenciális”, de a szervezetedben ez van jelen a legnagyobb mennyiségben szabad aminosavként. Ez nem véletlen, hiszen a glutamin hatása a szervezetre rendkívül szerteágazó.

Energiaforrás: A gyorsan osztódó sejtek – mint a bélhámsejtek és az immunsejtek – egyenesen „glutamin-függők”. Gyakran jobban szeretik üzemanyagnak, mint a glükózt (cukrot).
Nitrogén-szállító: Ő a test fő „taxija”. Két nitrogénatomjával biztonságosan szállítja a potenciálisan mérgező ammóniát az izmokból és az agyból a májba és a vesébe, ahol az ártalmatlanítható.
Sav-bázis egyensúly: A vesében segít pufferolni a savakat, ezzel tartva fenn a tested kényes pH-egyensúlyát.
A „Mester-Antioxidáns” alapanyaga: Ez az egyik legfontosabb, mégis alulértékelt szerepe. A glutamin elengedhetetlen a glutation (GSH) szintéziséhez. A glutation pedig a tested legerősebb saját antioxidánsa, ami véd az oxidatív stressztől és a sejtkárosodástól.

Mi az a „Glutaminolízis”?

Ez az a folyamat, amikor a gyorsan osztódó sejtek „felfalják” a glutamint. Nemcsak energiát (ATP) nyernek belőle, hanem építőelemeket is a saját növekedésükhöz (pl. DNS, RNS építőköveit). Ez a mechanizmus mutatja meg igazán, mennyire központi molekula a glutamin az élethez.

⚠️ Glutamin hiány tünetei: a „feltételes” vészhelyzet

Most jön a legizgalmasabb rész, ami a teljes glutamin-ipart életre hívta: a „feltételes esszencialitás”. Mit jelent ez?

Normál, egészséges állapotban a tested (főleg az izmaid és a tüdőd) elegendő glutamint termel. Nincs hiányod. Azonban súlyos katabolikus stresszállapotokban – mint például:

Nagy műtétek
Szepszis (vérmérgezés)
Politrauma (többszörös sérülés)
Kiterjedt égési sérülések
Vagy akár extrém intenzitású, kimerítő fizikai terhelés (túledzés)

…a szervezet glutamin iránti igénye drámaian megnő, és meghaladhatja a belső termelés kapacitását. Ilyenkor a glutamin „feltételesen esszenciálissá” válik, azaz külső pótlásra lehet szükség.

A glutamin hiány tünetei tehát nem olyasmik, mint egy C-vitamin-hiány. Inkább egy stressz-indukált állapot, aminek a jelei közvetettek, és összefüggnek a glutamin funkcióival:

Legyengült immunrendszer: Mivel az immunsejtek „éhesek” maradnak, a fertőzésekre való fogékonyság megnőhet.
Bélrendszeri problémák: A bélhámsejtek nem kapnak elég üzemanyagot, a bélfal integritása sérülhet (lásd később: „áteresztő bél”).
Lassult sebgyógyulás: Az új sejtek képződéséhez és az antioxidáns védelemhez is kellene a glutamin.
Izomvesztés (katabolizmus): Súlyos állapotokban a test elkezdi „lebontani” az izmokat, hogy glutamint szabadítson fel a létfontosságú szervek (mint a bél és az immunrendszer) számára.

🎯 Glutamin mire jó? A bélrendszertől az agyig

Most, hogy értjük az alapokat, nézzük a gyakorlatot. Ha a pótlás mellett döntesz, mire számíthatsz? A tudományos elemzések alapján a glutamin nem egy „mindent vagy semmit” szer. A hatása rendkívül specifikus.

Az igazi szupererő: A bél-immun tengely és az IBS

Ha van terület, ahol a glutamin-kiegészítés valódi áttörést hozott, az a bélrendszer. Ahogy említettük, a bélhámsejtjeid imádják a glutamint. Ez az elsődleges üzemanyaguk, ami segít fenntartani a bélfal integritását.

Ez a bélfal egy kritikus védelmi vonal. Ha sérül, „áteresztővé” válik (ezt hívják „leaky gut” vagy hiperpermeabilitás szindrómának), és olyan dolgok jutnak a véráramba, amiknek nem kellene (baktériumok, toxinok). Ez krónikus gyulladást és immunreakciókat válthat ki.

Áttörés az IBS-D kezelésében

Egy 2019-es (Zhou et al.) randomizált, placebo-kontrollált vizsgálat mérföldkő volt. Kifejezetten olyan irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegeket vizsgáltak, akik hasmenéses-domináns (IBS-D) típustól szenvedtek, és náluk egy korábbi fertőzés után laboratóriumilag igazolt bél-hiperpermeabilitás (áteresztő bél) állt fenn.

Az eredmény drámai volt: Az orális glutamin-kiegészítés (napi 15 g) hatására:

A betegek 79,6%-a jelentős javulást ért el (szemben a placebo csoport 5,8%-ával).
Szignifikánsan csökkent a napi székletürítések száma.
Javult a széklet állaga.
És a legfontosabb: a glutamin normalizálta a bél áteresztőképességét.

Fontos: Ez a hatás nem általános! A tudományos adatok (pl. 2021-es szisztematikus áttekintés) azt mutatják, hogy a krónikus gyulladásos bélbetegségekben (IBD: Crohn, Colitis Ulcerosa) a glutamin sajnos hatástalan. A glutamin egy specifikus „barrier-javító” szer, nem pedig általános gyulladáscsökkentő.

Tudományos hivatkozás:Randomised placebo-controlled trial of dietary glutamine supplements for postinfectious irritable bowel syndrome

Glutamin és a sport: de nem úgy, ahogy gondolnád!

És mi a helyzet az edzőteremben? Sokat hallani, hogy a glutamin izmot épít és antikatabolikus. A tudományos elemzések (meta-analízisek) azonban ezt következetesen cáfolják.

Nincs bizonyíték arra, hogy a kiegészítő glutamin segít az izomépítésben vagy javítja a testösszetételt egészséges, edzést végző felnőtteknél. A normál, magas fehérjetartalmú étrended valószínűleg fedezi ezt az igényt.

DE! Van egy terület, ahol a glutamin mégis ígéretes lehet a sportolók számára:

A Regeneráció és az Izomláz (DOMS): A glutamin sportcélú alkalmazásának ez a legígéretesebb területe. Az elemzések (pl. Examine.com áttekintése) mérsékelt bizonyítékot találtak arra, hogy az edzés körüli glutamin-kiegészítés:

Javíthatja az erő-regenerációt (gyorsabban visszanyered az erőd egy izomkárosító edzés után).
Csökkentheti az észlelt izomfájdalmat (DOMS).

Tehát nem leszel tőle nagyobb, de talán gyorsabban készen állsz a következő edzésre.

Tudományos hivatkozás: The effect of glutamine supplementation on athletic performance, body composition, and immune function: A systematic review and a meta-analysis of clinical trials

A glutamin csökkentheti az észlelt izomfájdalmat

🧠 Glutamin hatása az agyra: A tiszta gondolkodás őre

Ez egy kevéssé ismert, de lenyűgöző területe a glutamin működésének. Az agyban a glutamin egyensúlya kritikus fontosságú.

1. Ammónia-detoxifikáció: Az agy rendkívül érzékeny a vérben keringő ammóniára, ami egy neurotoxin (idegméreg). Az agyban a glutamin-szintetáz enzim (GS) „becsomagolja” ezt a mérgező ammóniát a glutamin molekulába, így ártalmatlanítja azt, amíg az el nem szállítódik. Ez egy létfontosságú védelmi mechanizmus.

2. Neurotranszmitter-egyensúly: A glutamin az agyban két ellentétes, de egyaránt kritikus neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) közvetlen előanyaga:

Glutamát: A fő „serkentő” neurotranszmitter. Szükséges a tanuláshoz, memóriához, éberséghez. (Túl sok belőle azonban mérgező).
GABA (Gamma-amino-vajsav): A fő „nyugtató” neurotranszmitter. Segít csökkenteni a szorongást, elősegíti a nyugalmat és az alvást.

A glutamin biztosítja az alapanyagot ehhez a kényes egyensúlyhoz. Bár a glutamin-kiegészítés közvetlen hatása az agyi funkciókra (pl. hangulat, kogníció) még intenzív kutatás tárgya, biokémiai szerepe vitathatatlanul központi.

🚫 Mellékhatások és káros hatások: Kinek nem szabad szednie?

Ez a cikk nem lenne teljes, ha nem beszélnénk őszintén a kockázatokról. A glutamin esete tökéletesen példázza, hogy a „természetes” nem mindig jelent „kockázatmentest”. A glutamin biztonságossága teljes mértékben a te élettani állapotodtól függ.

L-glutamin mellékhatásai egészséges embereknél

Egészséges felnőtteknél az orális glutamin-kiegészítés általában jól tolerálható és biztonságosnak tekinthető, még viszonylag magas, 14-16 g/nap körüli dózisokban is. A leggyakoribb mellékhatások (ha egyáltalán jelentkeznek) enyhék lehetnek, mint például puffadás vagy székrekedés.

Egy dologra érdemes figyelni: azok, akik érzékenyek a mononátrium-glutamátra (MSG, E621), óvatosak legyenek, mivel a glutamin a szervezetben glutamáttá alakul.

A glutamin káros hatása: A vörös vonal

És most jöjjön a legfontosabb rész. A glutamin-kiegészítés kifejezetten veszélyes lehet bizonyos betegcsoportok számára. A probléma gyökere a biokémiában rejlik: a glutamin lebontása során ammónia keletkezik.

Egy egészséges máj és vese könnyedén kezeli ezt. De mi történik, ha nem?

A REDOXS-tanulmány: A sokkoló fordulat

A glutamin-kutatás történetének legdrámaibb mérföldköve a 2013-as REDOXS-vizsgálat volt. Ezt a nagy, multicentrikus vizsgálatot intenzív osztályon (ICU) fekvő, kritikusan beteg, többszervi elégtelenségben (MOF) szenvedő betegeken végezték.

Az elmélet az volt, hogy nekik (a legsúlyosabb stresszállapotban lévőknek) óriási szükségük van a glutaminra. Az eredmény ennek szöges ellentéte lett: a vizsgálatot idő előtt le kellett állítani, mert a nagy dózisú glutamint kapó csoportban:

Szignifikánsan NŐTT A HALÁLOZÁS.

Miért? Mert ezeknek a betegeknek a metabolikus rendszerei (különösen a veséjük és a májuk) már nem működtek megfelelően. A nagy adag glutamin-terhelés túlterhelte őket, a felhalmozódó ammónia pedig toxikussá vált és rontotta a kimenetelüket.

Tudományos hivatkozás: Glutamine supplementation to critically ill patients?

A tanulság egyértelmű, és ez a „glutamin káros hatása” mező legfontosabb üzenete:

Súlyos májbetegség (pl. cirrózis): Kerülendő! A máj nem tudja feldolgozni az ammóniát, ami agykárosodáshoz (hepatikus enkefalopátia) vezethet.
Súlyos vesebetegség (veseelégtelenség): Kerülendő! A vese nem tudja kiválasztani az ammóniát.

✅ Összefoglalás: A te étrendedbe való-e a glutamin?

Láthatod, hogy a glutamin egy rendkívül komplex molekula. Nem egy univerzális csodaszer, hanem egy specifikus eszköz, aminek a hatékonysága kizárólag a kontextustól függ. Kinek, mikor és miért (nem)?

Íme egy gyors útmutató a tudományos elemzések alapján:

Felhasználói Csoport	Javasolt?	Tudományos Indoklás
Egészséges, edzést végző Sportoló	Talán	Izomépítésre vagy teljesítményre nem hat (meta-analízisek). Az izomláz (DOMS) csökkentésére és a regeneráció gyorsítására mérsékelt bizonyíték van.
Poszt-infekciós, IBS-D-s (igazolt áteresztő béllel)	Igen	Ez a glutamin igazi „szuperereje”. Egy kulcsfontosságú RCT drámai javulást mutatott a tünetekben és a bél-barrier funkció normalizálásában.
Krónikus gyulladásos bélbeteg (IBD: Crohn, Colitis)	Nem	A szisztematikus áttekintések szerint hatástalan a betegség lefolyására. A glutamin nem általános gyulladáscsökkentő.
Súlyos máj- vagy vesebeteg	TILOS!	Kontraindikált. A szervezet nem tudja feldolgozni a glutaminból származó ammóniát, ami toxikus felhalmozódáshoz és súlyos károsodáshoz vezethet (REDOXS-vizsgálat).

A glutamin tehát egy precíziós eszköz, nem pedig egy kalapács. A helye nem a sportolók étrendjének közepén, hanem a specifikus, biokémiailag indokolt állapotok (mint az IBS-D-vel társult áteresztő bél) célzott kezelésében van. Ha pedig egészséges vagy, a legjobb, amit tehetsz, hogy egy kiegyensúlyozott, fehérjedús étrenddel biztosítod a szervezeted természetes glutamin-ellátását.

Összefoglaló táblázatok: A glutamin-dilemma dióhéjban

Hogy még könnyebben átlásd a glutamin összetett szerepét, íme három összefoglaló táblázat a legfontosabb tudnivalókról.

1. Táblázat: Glutamin Hatása – Kinek, Mire és Milyen Eredménnyel?

Gyors útmutató a glutamin-kiegészítés leggyakoribb felhasználási területeiről és azok tudományos hátteréről.
Felhasználási Terület	Célcsoport	Tudományos Ítélet	Kulcsfontosságú Megjegyzés
Sport (Izomépítés)	Egészséges sportolók	NEM IGAZOLT	Meta-analízisek nem támasztják alá. A fehérjedús étrend elég glutamint biztosít.
Sport (Regeneráció)	Egészséges sportolók	MÉRSÉKELT BIZONYÍTÉK	Egyes vizsgálatok szerint csökkentheti az izomlázat (DOMS) és gyorsíthatja az erő visszanyerését.
Bélrendszer (IBS-D)	Poszt-infekciós IBS-D, igazolt áteresztő béllel	HATÉKONY (IGAZOLT)	Kulcsfontosságú RCT drámai javulást igazolt a tünetekben és a bél-barrier funkcióban.
Bélrendszer (IBD)	Crohn, Colitis Ulcerosa betegek	HATÁSTALAN	Szisztematikus áttekintések szerint nem hat a betegség aktivitására. Nem általános gyulladáscsökkentő.
Intenzív Terápia	Súlyos, többszervi elégtelenségben (MOF) szenvedők	KÁROS (TILOS!)	A REDOXS-vizsgálat igazolta, hogy növeli a halálozást, különösen veseelégtelenség esetén.

2. Táblázat: Glutamin Biztonságossági Profil – Kinek Szabad, Kinek Tilos?

A glutamin-kiegészítés kockázati szintje különböző felhasználói csoportoknál.
Felhasználói Csoport	Kockázati Szint	Miért? (A Fő Kockázat)
Egészséges felnőtt, sportoló	ALACSONY	A szervezet metabolikus kapacitása (máj, vese) ép, kezeli a terhelést.
IBS-D beteg (ép máj/vese)	ALACSONY	A probléma lokális (bél), az általános metabolizmus bírja a pótlást.
Súlyos májbeteg (pl. cirrózis)	MAGAS (KERÜLENDŐ)	A máj nem tudja feldolgozni az ammóniát, ami agykárosodáshoz (enkefalopátia) vezethet.
Súlyos vesebeteg (veseelégtelenség)	MAGAS (TILOS!)	A vese nem tudja kiválasztani az ammóniát, ami toxikus felhalmozódáshoz, sőt (REDOXS) halálhoz vezethet.

3. Táblázat: Glutamin Mítoszok és Tények

A glutaminnal kapcsolatos leggyakoribb állítások és a tudományos valóság.
Népszerű Állítás (Mítosz)	Tudományos Tény (Valóság)
„A glutamin izmot épít és növeli az erőt.”	TÉNY: Egészséges sportolóknál a meta-analízisek ezt nem igazolták. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is elutasította ezt az állítást.
„A glutamin erősíti a sportolók immunrendszerét.”	TÉNY: Bár az elmélet (az „glutamin-hipotézis”) logikusnak tűnt, a magasabb szintű vizsgálatok nem igazolták az általános immunerősítő hatást sportolóknál.
„A glutamin minden bélproblémán segít.”	TÉNY: Nem. Hatástalan a krónikus gyulladásos bélbetegségek (IBD) esetén. A hatása specifikus: a bél-barrier javítása, ami igazoltan segít a poszt-infekciós, áteresztő béllel járó IBS-D-n.
„A glutamin ‘természetes’, ezért nem lehet káros.”	TÉNY: A glutamin-kiegészítés súlyosan káros, sőt életveszélyes lehet máj- vagy veseelégtelenségben szenvedő betegeknél az ammónia-terhelés miatt.

❓ Gyakran Ismételt Kérdések

A glutamin egy rendkívül sokoldalú, ám gyakran félreértett aminosav. Valóban segít az izomépítésben? Kinek ajánlott bélproblémák esetén, és kinek kell messzire elkerülnie? Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket és a tudományos tényeken alapuló válaszokat.

Mire jó pontosan a glutamin?

A glutamin a testedben a legnagyobb mennyiségben előforduló aminosav, és egy igazi „svájcibicska”. Bár a szervezet elő tudja állítani (ezért „nem esszenciális”), bizonyos stresszhelyzetekben (lásd „feltételes esszencialitás”) az igény megnőhet iránta.

Fő élettani szerepei a következők:

Üzemanyag a bélnek és az immunrendszernek: A bélhámsejtek (enterociták) és az immunsejtek (limfociták, makrofágok) elsődleges energiaforrásként használják. Ezért kulcsfontosságú a bélfal integritásának (a „tömítések” fenntartásának) és az immunválasznak a szempontjából.
Antioxidáns előanyag: A glutamin (pontosabban a belőle képződő glutamát) a szervezet „mester-antioxidánsának”, a glutationnak (GSH) az esszenciális építőköve. Ezzel védi a sejteket az oxidatív stressztől.
Nitrogén-szállító: Segít a potenciálisan mérgező ammónia biztonságos szállításában az izmokból és az agyból a májba és a vesébe.
Sav-bázis egyensúly: A vesében részt vesz a savak pufferelésében.

Sportolóként segít az izomépítésben a glutamin?

Ez a glutaminnal kapcsolatos egyik leggyakoribb tévhit. A marketing ígéretek ellenére a legmagasabb szintű tudományos bizonyítékok (szisztematikus áttekintések és meta-analízisek) következetesen azt mutatják, hogy:

A glutamin-kiegészítés egészséges, edzést végző és megfelelő fehérjét fogyasztó sportolóknál NEM fokozza az izomnövekedést, a testösszetételt vagy a fizikai teljesítményt.

A normál, magas fehérjetartalmú étrend bőségesen fedezi a szervezet igényét. Az egyetlen terület, ahol a kutatások mérsékelt, de nem egyértelmű előnyt mutattak ki, az a regeneráció. Egyes vizsgálatok szerint a glutamin-pótlás segíthet:

Az izomláz (DOMS) észlelt mértékének csökkentésében.
Az erő-regeneráció gyorsításában (azaz hamarabb visszanyered az erőd egy kimerítő, izomkárosító edzés után).

Tényleg segít az áteresztő bél szindrómán vagy az IBS-en?

Ez a glutamin legígéretesebb és tudományosan leginkább alátámasztott területe, de kulcsfontosságú a pontosítás. A glutamin nem egy általános „bélgyógyító” vagy gyulladáscsökkentő szer. Ezt bizonyítja, hogy a krónikus gyulladásos bélbetegségekben (IBD: Crohn-betegség, Colitis Ulcerosa) a szisztematikus áttekintések szerint hatástalan.

A glutamin egy specifikus „barrier-javító” ágens.

Egy 2019-es, mérföldkőnek számító randomizált kontrollált vizsgálat (RCT) drámai eredményt hozott egy nagyon specifikus betegcsoportnál: a poszt-infekciós (fertőzés utáni), hasmenéses-domináns irritábilis bél szindrómában (IBS-D) szenvedőknél, akiknél laboratóriumilag is igazolt volt a bél-hiperpermeabilitás („áteresztő bél”).

Ebben a csoportban a glutamin (napi 15g) a placebóhoz képest drámaian (79,6% vs. 5,8%) javította a tüneteket (pl. székletgyakoriság, puffadás) és – ami a legfontosabb – normalizálta a bél áteresztőképességét azáltal, hogy „megjavította” a bélhámsejtek közötti szoros kötéseket (tight junctions).

Vannak az l-glutaminnak mellékhatásai vagy káros hatásai?

Igen, és ez kritikusan fontos. A glutamin biztonságossága teljes mértékben a te élettani állapotodtól függ.

Egészséges felnőtteknél: Általában jól tolerálható és biztonságosnak tekinthető, még viszonylag magas (pl. 14-16 g/nap) dózisban is.
Kockázati csoportok (KÁROS HATÁS): A probléma a glutamin lebontásából származó ammóniával van. Egy egészséges máj és vese ezt kezeli. Azonban:
- Súlyos májbetegség (pl. cirrózis): Szigorúan kerülendő! A máj nem tudja feldolgozni az ammónia-terhelést, ami súlyosbíthatja az agyi funkciózavart (hepatikus enkefalopátia).
- Súlyos vesebetegség (veseelégtelenség): Szigorúan kerülendő! A vese nem tudja kiválasztani az ammóniát.

A 2013-as, nagy port kavaró REDOXS klinikai vizsgálat kimutatta, hogy az intenzív osztályon fekvő, többszervi elégtelenségben (különösen veseelégtelenségben) szenvedő betegeknél a nagy dózisú glutamin-pótlás szignifikánsan növelte a halálozást, valószínűleg az ammónia-toxicitás miatt.

Mik lehetnek a glutamin hiány tünetei?

Fontos megérteni, hogy a „glutamin hiány” nem olyan, mint egy tipikus vitaminhiány, ami egy átlagos, egészséges embernél kialakulhat. A glutamin hiánya a „feltételes esszencialitás” koncepciójához kötődik.

Ez azt jelenti, hogy a hiány csak extrém katabolikus stresszállapotokban jelentkezik, amikor a szervezet igénye drámaian meghaladja a saját termelő kapacitását. Ilyen állapotok például:

Súlyos, kiterjedt égési sérülések
Nagy műtétek
Szepszis (vérmérgezés)
Politrauma (többszörös súlyos sérülés)

Ilyenkor a szervezet elkezdi „lebontani” a vázizmokat (a fő glutamin-raktárt), hogy biztosítsa a létfontosságú szervek (bél, immunrendszer) ellátását. A „hiánytünetek” tehát közvetettek: izomvesztés (katabolizmus), legyengült immunválasz, megnövekedett fertőzési kockázat és a bél-barrier funkció romlása.

Egy egészséges, kiegyensúlyozottan táplálkozó ember nem szenved glutaminhiányban.

Jogi Nyilatkozat: A fenti információk kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek orvosi tanácsadásnak. A szövegben szereplő állítások a hatóanyagokra vonatkozó tudományos kutatások eredményein alapulnak, és nem vonatkoznak közvetlenül a termékre. Bármilyen étrend-kiegészítő használata előtt konzultáljon kezelőorvosával vagy szakképzett egészségügyi szakemberrel, különösen, ha Ön terhes, szoptat, gyógyszert szed (főleg véralvadásgátlókat, vérnyomáscsökkentőket, szívgyógyszereket), vagy bármilyen egészségügyi problémája van. Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.